| Phöldigótia | |
|---|---|
| Phöldigót Királyság | |
 |
 |
| Főváros |
Ishkadar |
| Államforma |
Királyság |
| Vezető(k) |
II. Ethug |
| Hivatalos nyelv |
phöldigót |
| Egyéb nyelvek |
közös nyelv |
| Terület |
~ 65.000 km² |
| Népesség |
Ismeretlen |
| Népsűrűség |
átlagos |
| Pénznem |
phöldigót krill |
| Államalapítás |
kb. 200 évvel ezelőtt |
A Phöldigót Királyság (vagy egyszerűen Phöldigótia) a Hollókői Királyság déli szomszédja, és egészen a Zöld-tengerig nyúlik.
Történelem
Phöldigótia első királya a legendák szerint Száműzött Aulon volt, aki mintegy kétszáz évvel ezelőtt telepedett meg itt népével.
Az első már valóban ismert király – a magát Aulon dédunokájának valló – I. Vhlorr volt. Róla annyit tudunk, hogy elhúzódó háborút vívott a területen korábban élő déli ermohádokkal. Ez a háború már I. Vhlorr uralkodása előtt kezdődött, és még fia, II. Vhlorr idején is tartott. A phöldigótok végül győzelmet arattak, az ermohádok a hódítás után alávetett népként éltek tovább, többségük pedig nyugatra költözött az Ermohád Fejedelemség területére.
A hollókői-phöldigót háború
IV. Dhraglav területszerző (illetve -visszaszerző) háborúinak sorába illeszkedik a Hollókői Királyság déli része ellen vezetett hadjárat. Minthogy ezzel egyidőben a Marják Birodalom rovására is igyekezett terjeszkedni, IV. (Hamari) Dhraglavnak meg kellett osztania a seregét, így végül mindkét harctéren kudarcot vallott. A hollókői-phöldigót háború a piszke-völgyi csatával ért véget I. Bendegúz uralkodásának hatodik évében, s a békét a két jelenlévő király még a csatatéren megkötötte. IV. Dhraglav jóvátétel fizetésére kötelezte magát, és lemondott minden területi követeléséről a Hollókői Királyság felé