 |
 |
A pufnyákok (vagy alternatív helyesírás szerint puffnyákok) az emberi faj ősellenségei, természetüknél fogva kölcsönösen nem kedvelik egymást ők és az emberek. Kinézetükben hasonlítanak az emberekre, öltözéküket azonban emberek által nehezen érthető szempontok alapján válogatják össze. Kedvelik a test és arcfestést, valamint az ékszereket.
A pufnyákok életmódja és erkölcsei sokban eltérnek az emberekéitől. Törzsekben vagy kisebb, portyázó csapatokban élnek, ritkán telepszenek meg hosszú időre egy helyen, jobban kedvelik a vándoréletet. Ennek következtében mezőgazdasággal, vagy egyéb termelőtevékenységgel nem foglalkoznak, amire szükségük van, azt többnyire rablással, ritkábban cserekereskedelemmel szerzik meg. Nem csak az emberektől rabolnak, egymást is kifosztják, ha tehetik. Mindezt azonban nem úgy látják, mint az emberek. Egy pufnyák számára természetes, hogy az erősebb uralkodik a gyengén, a ravasz az ostobán.
Az emberek által elfogadott becsület szabályaira fittyet hánynak, de azért megvannak a maguk íratlan törvényei. Nem veszik halálos sértésnek például, ha ellenfelük túljár az eszükön, hiszen ha ravaszabb volt, megérdemli a győzelmet. A hiúság hiányzik a pufnyákok – egyébként számos – hibái közül. A bosszú náluk mást jelent, mint az embereknél. Pusztán a visszavágás kedvéért nem torolják meg a sérelmeket, csak ha hasznot is remélhetnek a revansból. Ha legyőzik őket, elismerik a győztes érdemeit, de éppenígy elvárják, hogy őket se ítélje meg senki, ha – bármilyen eszközzel is – győzelmet aratnak. A pufnyák szokásokról bővebben ezen az oldalon találsz információt.
Történelem[]
Eredet[]
A pufnyákok szegről-végről a Káosz teremtményei. Ennél többet azonban nem tudunk eredetükről.
Nagypufnyákia[]
- Bővebben: Nagypufnyákia, Pufnyák–mendegúz háború
Nagyon régen, keleten az akkori – talán első – vezérük Nagy Raganyák egyesítette a keleti és déli törzseket, majd fiai a nyugatiakat is hozzácsatolták a szövetséghez, melyből így megszületett Nagypufnyákia. Ennek egyetlen ismert királya volt Hódító vagy Nagyonnagy Gernyák, Nagy Raganyák kisebbik fia. Megjegyzendő, hogy a pufnyákoknak utána nem volt egyetlen királyuk sem, valószínűleg mivel egyikük sem érezte magát még őnála is pufnyákabbnak. Hódító vagy Nagyonnagy Gernyák uralkodása alatt zajlott le a pufnyák–mendegúz háború, pufnyák győzelemmel, mely Nagypufnyákia területének gyarapításához járult hozzá.
Liarius Nagypufnyákiáról[]
„Nagypuffnyákia a szájhagyomány szerint a legendás puffnyák vezér, Nagy Raganyák és fiai idején jött létre. Raganyák egyesítette a déli és keleti törzsek területeit, majd fiai hozzácsatolták ehhez a nyugatiakat is. Nagy Raganyák kisebbik fia, Hódító Gernyák állítólag még külső területszerző háborúkat is folytatott, így sikerült a mendegúzok rovására tovább terjeszkedie. Hódító Gernyákot, aki az utókortól a Nagyonnagy jelzőt is elnyerte, a puffnyákok egyetlen királyaként tartjuk számon, bár, hogy valóban megkoronázták-e bármi módon, máig vitatott.”
Pufnyák expanzió[]
A pufnyákoknak mindig is voltak kisebb hadjáratai Nagypufnyákián kívülre, de a mendegúzok elleni háború óta ezek csupán kisebb zsákmánygyűjtő portyák voltak. Első ízben I. Aba király uralkodásának második évében törtek be pufnyákok a Hollókői Királyság területére, ahol megvívták a mogyoró-völgyi csatát. Megegyezésre csak három évvel később került sor, amikor is a pufnyákok jelentős sarcot szedtek, talán emiatt kényszerült Aba király lemondásra.
Liarius a pufnyák expanzióról[]
„A puffnyákok valójában sokkal régebben érkeztek a királyság területére, de csak a Hosszúszavú Péter király uralkodását megelőző zavaros időkben bátorodtak fel annyira, hogy komoly veszélyt jelentsenek az útonjárókra.”
I. (Hosszúszavú) Péter hollókői király uralkodásának kezdetén a nyugati törzsek többsége, illetve a déliek közül is néhányan megunták egymás folytonos kirablását, azt hogy ugyanazok a kincsek cserélgetik a gazdáikat és inkább közösen betörtek a bőséges zsákmányt ígérő Hollókői Királyság területére, ahol megvetették lábukat és útonállásból, cserekereskedelemből tartják fenn magukat.
A Hét Törzs[]
- Bővebben: Rettenetes Marnyák, Vöröskút melletti csata
Péter király uralkodásának hetedik évében Rettenetes Marnyák egyesített hét törzset és a királyság ellen vonult. A hatalmas pufnyák sereget a Fekete Kard Kompániája állította meg a vöröskút melletti csatában, ahol mindkét fél hatalmas veszteségeket szenvedett.
Az expanzionista pufnyákok szeparatista törekvései a Hollókői Királysággal szemben[]
- Bővebben: Bűzfölde, Újpufnyákia
Péter király uralkodásának tizenegyedik esztendejében megváltozott egyes pufnyák vezérek magatartása. Előbb Orrfacsaró Bűznyák, majd Hódító Birnyák is kikiáltotta saját törzsének szállásterületét szuverén állammá előbbi Bűzfölde, utóbbi Újpufnyákia néven. Bűzfölde ellen indult egy kisebb szabású visszahódító hadjárat, ám nem hozott tartós változást. Újpufnyákiában különféle mágikus trükkök következtében alternatív jövők jöttek létre, melyek egyikében-másikában puccs történt Hódító Birnyák ellen, azonban az aktuális időben még ő van hatalmon.
A parabolajárvány[]
Péter király uralkodásának tizenegyedik évében hatalmas járvány tört ki Nagypufnyákiában, amelyet parabolának neveztek. A pufnyákok jelentős része megfertőződött, míg mások inkább a menekülést választották. Utóbbiak közül való Fosztogató Ferenyák pufnyák vezér, aki a Mogyoró-völgyön keresztül a Hollókői Királyságba menekült. Itt a Királyság lovagjaival és abavári gyógyítókkal együttműködve megalkották a járvány ellenszerét. Így Ferenyák és törzse visszatértek Nagypufnyákiába.
Társadalom[]
A pufnyákok társadalmilag több csoportba sorolhatóak. Ezek a következőek:
Pufnyák közharcos
Vezérek[]
A pufnyák törzsek élén vezérek állnak. Nevük előtt valamilyen a jellemük nemességére, testi erényeikre, illetve korábbi tetteikre utaló jelző áll. Például: Furfangos, Orrfacsaró, Nagyonnagy. Ők mindig az általuk vezetett törzs legkiválóbb pufnyákjai (pufnyák mércével természetesen). A törzsfők mindig maguk vezetik harcba népüket, ez alól csak a kihelyezett útonállók/vámszedők a kivételek. A vezéreknek folyton bizonyítania kell törzse előtt és fenn kell tartania a tekintélyét, különben megkísérlik majd leváltani a tisztségéből.
Közpufnyákok[]
Nagy fába vágja a fejszéjét, ki minden pufnyákra érvényes bölcsességgel akar szolgálni, hiszen a pufnyákok igencsak különböznek. Annyit mégis leszögezhetünk, hogy mindenféle – embereknél akár teljességgel szokatlan – fegyvert forgathatnak. Előszeretettel használnak távolsági fegyvereket, valamint rejtett, trükkös, apró, vagy éppenséggel túlméretes harci eszközöket. Egyes pufnyákok kifejezett örömüket lelik a szóbeli csatározásban, s csata előtt igyekeznek furfanggal gyengíteni ellenfelüket. Páncél nélkül nem szívósabbak az embereknél, akár egyetlen találat is végzetes lehet számukra. Fosztogató életmódjuknak megfelelően azonban igyekeznek valamiféle plusz védelmet, szedett-vedett vértezetet szerezni maguknak.
Sámánok[]
A pufnyák sámánok erejéről igen kevés megbízható ismeretünk van. Egyszerűen azért mert csupán nagyon kevesen vannak, akik füllentés nélkül elmondhatják, hogy feldühítették őket, s mégis ép bőrrel megúszták. Beszélnek az ember tagjait lehúzó ólmos fáradtságról, élethű szobrokról, akik valaha hús-vér emberek voltak, magiszterek szertefoszló, vagy éppen visszájára forduló varázslatairól, rettenetes harcosokról, akiken semmiféle penge sem fog, s még rengeteg egyébről. Joggal feltételezhetjük, hogy varázshatalmuk vetekszik a magiszterekével, s legbölcsebb elkerülni őket. Szoros kapcsolatban állnak a természettel.
Fekete Vitornyák és legénysége mint fosztogatók, a fehér csíkot viselő pufnyák a csapat sámánja
A társadalomban vezető szerepet töltenek be, kvázi helyettesei a főnöknek. Őket a vezérekkel ellentétben feltétel nélkül tiszteli/féli mindenki a mágikus képességeik miatt. Volt már rá példa, hogy egy vezér nélkül maradt törzsnek a sámánja vette át a vezetését. Ő volt Pernya, aki Rettenetes Marnyák után lett a törzse maradékának vezetője, mígnem a Félszemű végzett vele is. A pufnyákok maguk közt mindmáig őt tartják a legnagyobb sámánjuknak, és bíznak a feltámadásában.
A sámánok neve a szokásos -nyák végződéstől (egyes közép-, illetve ópufnyák neveknél az ny hang helyén esetenként más lágy mássalhangzó állhat) eltérően "-nya"-ra végződik. Ezt a nevüket akkor veszik fel, amikor sámántanonccá válnak, azaz egy sámán tehetségesnek ítéli meg őket és kiválasztja. Arról még nem tudtak teljességgel megbizonyosodni a pufnyákológia szakértői, hogy ilyenkor csupán a korábbi nevük -nyák végződését cserélik le, avagy egy teljesen új nevet vesznek fel.
Pufnyingok[]
A pufnyingok (avagy puffnyingok) a pufnyákok gyermekei. Státuszuk jelentősen eltér a gyerekeknek az emberi társadalomban elfoglalt helyétől. Sokszor magukkal viszik őket a portyáikra, és ha nem is az első sorban, de azért részt vesznek az ütközetekben. Többnyire távolraható és könnyebb közelharci fegyvereket hordanak maguknál. Nagyon jók az ellenség összezavarásában, alakzatainak megbontásában, és bizony néha próbára teszik az igaz lovagok erkölcsi érzékét.
Ismert pufnyákok[]
lásd az "'Ismert pufnyákok listája'" szócikket
További érdekességek, információk[]
A pufnyák–puffnyák vita[]
A nemzetségben egy időben (nagyjából a wiki létrehozásával, tehát a történések rendszeres, írásbeli rögzítésével párhuzamosan) parázs vita bontakozott ki a szó helyesírásával kapcsolatban. A nézeteltérés kompromisszummal zárult, nem alakult ki egységesen elfogadott írásmódja a szónak. (Ez kissé furcsa módon egybecseng Szálhasogató Szőrnyák megállapításával, miszerint a vita értelmetlen, hiszen a pufnyákoknál sem csak egyféle alakot használnak.) A „puffnyák” alakot egy archaikusabb, a „pufnyák” alakot pedig modernebb változatként ismerték el. A használatra egyetlen, közmegegyezésen alapuló szabály van, a pufnyák ortografikus konzisztencia elve (magyarul: egységes, ellentmondásoktól mentes helyesírás), melynek értelmében egy szócikken belül egyféle írásmódot kell használni, általában azt, amelyet az első szerző használt.