FANDOM


Smaragd-cimer

2012 nyarán elsőként került megrendezésre két LovagVár tábor: egy fegyvernöki tábor és egy apródtábor.

Fegyvernöki tábor

Apródtábor

Előadások

A tábor során az apródok több előadást is meghallgattak az akkori fegyvernököktől. Kornél fegyvernök az 1066-os normann hódításról, Tamás fegyvernök a középkori hajózásról tartott előadást.

Túlélőtábor

A 2009-es táborhoz hasonlóan ebben a táborban is – ha nem is annyira a véletlen folytán, mint legutóbb – találkoztunk egy másik csapattal, a túlélőtáborral. Először a történet kapcsán látogattunk el hozzájuk. Ekkor meghalgattunk egy hosszú, gyakori ismétlődésekkel (mi, akik csak vadászatból és gyűjtögetésből élünk...) ellátott beszédet vezérüktől, aki külsőre gyanúsan hasonlít a hollókői királyra. Távozásunk után az egyik éjjelen a túlélőtábor rajtaütött táborunkon és elvitték fegyvereink egy részét. Erre a lovagok válaszképpen ellátogattak a túlélőtáborba – ahova mellesleg még a visszafelé tartó táborozók előtt értek oda – és elhoztak néhány hasonlóan értékes tárgyat a túlélőtáborból. Másnap ismét ellátogattunk hozzájuk, ahol négy bajnokukat megküzdött a mi bajnokainnkal az ő versenyszámukban, amely során ki kellett szorítani az ellenfelet a megadott körből. A tábor végén még egyszer megütköztünk a túlélőtáborral, ezúttal csata formájában. A túlélútáborosok hosszú, lándzsához hasonlító fegyvereket használtak, mi pedig rövid gyakolókardokat. Több összecsapás után végül a túlélőtábor győzedelmeskedett.

Történet

Szokásunkhoz híven meg akartuk látogatni a várat, mikor egy menekülő nővel találkoztunk. Azt állította, hogy homunkuluszok üldözik, és azt kérte, segítsünk neki. A csapat egyik fele lekísérte a nőt a táborba, a többiek pedig elindultak megkeresni a homunculusokat, sikertelenül.

A táborban a nőtől megtudtuk, hogy ő egy alkimista, és a homunkuluszokat egy másik alkimista hozta létre. Arra is megkért minket az alkimista, hogy ha találkozunk egy homukculusszal, vigyük el neki a maszkját. Ezután folytattuk a keresést, majd a vár melletti Gond-hegyen találkoztunk néhány homunkulusszal, akik egyből ránk támadtak, és le is győztek minket. Míg mi sebesülten hevertünk, ők arrébb vonultak. A csata közben észrevettük, hogy a homunkuluszok nagyon szívósak, nem hullnak a kard csapásaitól, ezért kitatláltuk, hogy a maszkjaikat kell leszedni, s a következő csatában ezt alkalmazva le is győztük őket. A maszkokat visszavittük az alkimistának, aki nagyon hálás volt nekünk.

Másnap az erdőben találkoztunk Furfangos Firnyákkal, egy helyi pufnyák vezérrel, aki megkért minket, hogy vigyünk maszkokat neki, és cserébe ad egy írást a homunkuluszokról. Így elmentünk az erdőbe, és találkoztunk néhány homunkulusszal, akik a csalános közepén álltak, és beszélni is képesek votlak, bár csak kezdetlegesen. Végül kicsaltuk őket a csalánosból, és elvettük a maszkjaikat, majd ezeket visszavittük Firnyáknak. Hálás volt értük, és odaadta az említett írást, ám ekkor néhány homunkulusz jelent meg a hátunk mögött, mire a pufnyákok elfutottak. Mi viszont megütköztünk velük, és őket is legyőztük.

A táborban odaadtuk a megszerzett maszkokat az alkimistának, majd nekifogtunk az írás megfejtésének, ugyanis az számunkra érthetetlen nyelven volt megírva. Estére készen is lettük vele. Az írásban szerepelt a homunkuluszok részletes leírása, illetve fejlődésük egy kísérlet alapján. Ezek között felismerni véltük az eddig megölt képviselőiket is.

Következő nap uzsonnánk eltűnt, miközben mi a várban voltunk. Elindultunk megkeresni, s a patak forrásánál rátaláltunk, amint néhány homunkulusz falatozik belőle. Ők már – ahogy a lapon is állt – teljes mértékben képesek voltak beszélni. Nem állt szándékunkban megölni őket, ám egy sajnálatos baleset folytán Márk leszúrta az egyik homunkuluszt, erre a többi is ránk támadt. Visszaúton a pufnyákokkal is akadt némi dolgunk, így csokiskeksz-készletünk erősen megfogyatkozott.

Később a Gond-hegyen ismét találkoztunk néhány homunkulusszal, akik nem támadtak ránk. Már gondolkodni és érezni is képesek voltak, meg sem lehetett őket különböztetni az emberektől. Azt mondták, nem érzik helyüket a világban, mert senki nem fogadja be őket. Ekkor döbbentünk rá, hogy tulajdonképpen semmi különbség nincs küztük és köztünk, és hatalmas hiba volt megölni a korábbiakat is. Ezért úgy döntöttünk, megkíméljük az életüket. Ugyanakkor érdekes információval is gazdagodtunk: megtudtuk, hogy az alkimistanő hozta létre a homunkuluszokat.

A táborban szembesítettük is őt ezzel, mire hívta testőrét – a végső, tökéletes homunkuluszt –, hogy mentse meg. Néhányan feltartottuk a homunkuluszt, míg páran elkapták a menekülő alkimistát, előbbi ekkor eldobta fegyverét. Az alkimista elmondta, hogy a homunkuluszok számára nem többek, mint kísérletek. Erre mi elmondtuk neki, milyen szörnyűséget tett azzal, hogy olyan érző lényeket hozott létre, akik nem találják helyüket a világban. Mivel már így is túl sok vér tapadt a kezünkhöz, és az alkimista tulajdonképpen nem akart rosszat, mikor kísérletezett, elengedtük.

Avatás

Fegyvernöki rangját ekkor kapta meg Jonatán fegyvernök, Zoltán fegyvernök és Róbert fegyvernök. A fegyvernökökön kívül egy új apród avatására is sor került.

Ad blocker interference detected!


Wikia is a free-to-use site that makes money from advertising. We have a modified experience for viewers using ad blockers

Wikia is not accessible if you’ve made further modifications. Remove the custom ad blocker rule(s) and the page will load as expected.