Hollókői Királyság

Hollókői Királyság
Főváros	Hollókő
Államforma	Elektoriális királyság
Vezető(k)	II. Péter
Hivatalos nyelv	Hollókői
Egyéb nyelvek	Pufnyák nyelvváltozatok Tündér
Terület	"Ameddig a szem ellát…"
Népesség	Ismeretlen
Népsűrűség	Ismeretlen
Államalapítás	Régebben, mint háromszáz év

A Hollókői Királyság egy ország, mely nevét fővárosáról, Hollókőről nyerte. Itt tevékenykedik a Smaragd nemzetség és ez kalandjaik helyszíne is. Uralkodói a hollókői királyok, jelenleg II. Péter király.

Földrajz

Bővebben: A Hollókői Királyság földrajza

A Hollókői Királyság térképe

Az ország területének nagy részét erdős dombságok és középhegységek borítják, de elszórtan találkozhatunk síkságokkal is. Északról egy hatalmas erdőség határolja, melynek túloldalán terül el a Breszláv Királyság, mely szövetségese az országnak. Nyugaton az Ermohád Fejedelemség, míg délen a Phöldigót Királyság, keleten a Mogyoróföldi Királyság a szomszédja.

Történelem

Bővebben: Történelmi áttekintés

A Hollókői Királyság egy mindössze pár évszázada létező állam (VI. Marcellus szellemének beszámolója alapján, már legalább háromszáz esztendeje fennáll), ezt megelőzően területének egy része a phöldigótok országához, míg más része a déli breszláv királysághoz tartozott. Még korábban, a keletebbi területei – egészen Hollókőig – a Mendegúz Birodalom részét képezték.

Kezdetben királyai és királynői a Holló nemzetségből, majd hosszabb ideig Thúz nemzetség soraiból kerültek ki. Végül Tötöny király halálát követően sokáig ismét csak a Holló nemzetség nyerte el a tisztséget, egészen addig, amíg Uros Csaba el nem foglalta Hollókőt I. Cs. 1-ben, és meg nem lett koronázva királynak.

Pufnyákok

Bővebben: Pufnyákok

Nem sokkal I. Péter király uralkodásának kezdete után egy nagy létszámú pufnyák néptömeg érkezett a királyság területére. Ők a mai napig problémát jelentenek, mivel természetüknél fogva képtelenek integrálódni a társadalomba. Állandósult fosztogatásaikkal rettegésben tartják a lakosságot, és örökös munkát adnak a király vitézeinek.

egy közpufnyák

Liarius mester megjegyzése a témában: „A puffnyákok valójában sokkal régebben érkeztek a királyság területére, de csak a Hosszúszavú Péter király uralkodását megelőző zavaros időkben bátorodtak fel annyira, hogy komoly veszélyt jelentsenek az útonjárókra.”

A vöröskút melletti csata

Bővebben: Vöröskút melletti csata

Péter király uralkodásának 7. évében egyik vezérük Rettenetes Marnyák összeszervezett egy hét törzsből álló pufnyák  sereget és óriási fosztogató hadjáratba kezdett. Ennek megfékezésére a király felbérelte a Fekete Kard Kompániája nevű zsoldos sereget, akik Vöröskút mellett megütköztek velük és le is győzték őket.

A Bűzfölde incidens

Bővebben: Bűzfölde

Péter király uralkodásának 11. évében egy másik pufnyák vezér, Orrfacsaró Bűznyák kikiáltotta törzse szállásterületét független államnak. Ennek kiküszöbölésére a Hollókői Királyság egy kisebb csapata visszahódító hadjáratot indított több-kevesebb sikerrel. Ez a kérdés sokáig megoldatlan maradt, de azóta I. Csaba utasítására Gallyi nembéli Levente úr visszafoglalta Bűzföldét a királyság számára, és karóra tűzte Bűznyák fejét.

Politika, közigazgatás, államszervezet

Hollókő vára, a királyság székhelye

Az országot a király vezeti, aki Hollókőn székel. Ez az ország fontos központja. Fontos települések továbbá: Drégely, Kisnána, Csesznek és Füzér. Az országban több kisebb-nagyobb nemesi birtok található.

Az ország a kisebb-nagyobb nemzetségek birtokaiból áll, melyek jelentős önrendelkezéssel bírnak. Minden ilyen birtok központja egy vár, ahonnan az adott nemzetség szervezi a birtok irányítását és katonai védelmét. A határmenti nemzetségek az ország védelmében is fontos szerepet játszanak.

A nemzetséggyűlés

A nemzetséggyűlés, vagy királyválasztó tanács fontos szerepet tölt be az ország életében. A tanácsot a hat legnagyobb nemzetség alkotja, és ezen nemzetségek minden tagjának joga van részt venni a tanács ülésein, bár a szokás az, hogy a nemzetségek a nemzetségfőt küldik csupán el a gyűlésbe. A tanács a király halálát követően ül össze, hogy megválasszák az új királyt. Bármelyik nemzetség jelölhet bárkit, aki a hat nagy ház tagja, és az új király megválasztásához négy támogató szavazatra van szükség a hatból. A királyválasztás négy napig tartó ceremóniáját a tanácskozások mellett lovagi tornák és vadászatok jellemzik, hogy az egybegyűlt nemeshölgyek és urak ne maradjanak szórakozás nélkül.

Királyi udvar

Az ország igazgatásában jelentős szerepet játszik a királyi udvar. Az udvar tagjai számos feladatot látnak el, például gyakran járnak el a király nevében. Az udvari méltóságokat a király rokonai és főnemesek mellett köznemesi származású személyek is betöltik. Udvartartás is működik emellett, ahová szolgálószemélyzet tartozik.

A királyi udvar vélt és ismert méltóságai:

• fővadászmester:
• szálláscsináló mester: Károly lovag töltötte be ezt a tisztséget, Péter király uralkodásának 11. évében, Szent Mihály havában bekövetkezett haláláig
• udvarmester:
• főlovászmester:
• főtárnokmester: Ders nembéli Iringó úrhölgy
• főasztalnokmester:
• főpohárnokmester: Kartal nembéli Holló Horka úr

Az udvartartás:

• Királyi Kamara: főkamarás:
• heroldok
• hirdetők, lovászok, szekeresek, kulcsárok, és egyéb udvarnépek

Hadsereg

A Hollókői Királyság haderejét a közvetlenül a király alá tartozó csapatok és az egyes nemzetségek bandériumai adják. Talán legaktívabb alakulatát a Smaragd nemzetség vitézeiből álló egységek alkotják, melyek kivétel nélkül gyalogosokból állnak. A Smaragdok rendszeres, országon belüli járőrözéssel, valamint ellenőrző küldetésekkel biztosítják a Királyság békéjét. A nemzetség felszereltsége változatos, nehézfegyverzetű, ló nélkül harcoló lovagoktól kezdve könnyűfegyverzetű, távolsági küzdelemre alkalmas cserkészekig mindenféle gyalogoskatonával rendelkezik. Mint ilyen aktív, az országot járó alakulat, jogukban áll elszállásolást kérni az ország bármely várában. Fontos megemlíteni még a három nagyobb határvédő nemzetséget: a Thúzokat, a Kartalokat és a Tomajokat. A Thúzok több nagyobb szabású csatát is vívtak a phöldigótokkal az idők folyamán, a Tomajok pedig éppen a pufnyákokkal vívott csatáknak köszönhetően tettek szert címükre. A Kartalok dolga a Hollókői-Gressivus háború idején vált nehézzé, ugyanis az addig a szövetséges Breszláviával határos északi végeken megsűrűsödtek a gressivus betörések, így komoly nyomás nehezedett a határvidékre. A II. P. 3-ban megtartott Boglyokvári gyűlésen a királyság Péter királyhoz hű része összesen nagyjából 150 katonát tudott kiállítani. Ezen kívül a kisebb nemesi családok még rendelkeznek összesen 60-80 katonával, ugyanakkor az ő elkötelezettségük bizonytalan.

Társadalom

Az ország lakóinak többsége ember és valamely a király vagy hűbéresei egyike alá tartozó településen él, esetleg a király katonája. Azonban akadnak erdei emberek, akik az erdőket járják és szoros kapcsolatban élnek az erdei lényekkel. Az erdőkben sok nem emberi lénnyel is lehet találkozni. Ilyenek a tündérek, manók, káoszmanók és a pufnyákok. Ezen utóbbiakról lásd a fentebbi bekezdést.

Nemzetségek:

A Királyságban számos nagymúltú nemesi família is él, a nemzetségek családi bandériumai jelentős szerepet vállalnak az ország védelmében, tagjaik fontos szerepet visznek az állam irányításában.

A királyválasztó gyűlésen szavazásra jogosult nemzetségek

• Holló nem: A jelenlegi király nemzetsége. Birtokaik az ország középső részén terültek el.

A Kartal nemzetség címere

• Smaragd nem: A Királyság talán legnagyobb nemzetsége, Drégely várának és a környező falvaknak vezetői. Elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen, számtalan kiváló vitézt és mestert állított a király szolgálatába.
• Ders nem: A keleti országrész védelmezői. A nemzetség vezetője, Iringó úrhölgy, főtárnokmesteri méltóságot visel az udvarban.
• Kartal nem: Erős nemzetség, az északi végek védelmezői. Közéjük tartozik Holló Horka úr, a király egykori főpohárnokmestere.

  

  A Smaragd nemzetség címere

• Thúz nem: A déli végek védelmezői, a Holló család előtt ők adták a királyság uralkodóit. A nemzetség feje Talamér úr, kinek legidősebb fia, Thúz Gara úr a főlovászmesteri tisztség viselője a király mellett.
• Túr nem: Kisebb nemzetség, a Tomajok kihalása után kerültek a királyválasztó tanácsba.

Egyéb nemzetségek

• Tomaj nem: Korábban kisebb nemzetség, ám Aba király óta a keleti végek védelmének vezetői, a Pufnyák Végek őrgrófjai és Abavár urai voltak. A Fekete Kard háborúja során utolsó tagjaik – Tomaj Endre és Tomaj Györk – halálával a nemzetség kihalt.
• Szondi nem: Korábban a Kartalok hűbéresei, Drégely várát és a környező településeket birtokló nemzetség. A Fekete Kard háborúja során életét vesztette Szondi Csongor és Szondi Csenge, így örökös híján a nemzetség kihalt. Területeiket a király a Smaragd nemzetségnek adományozta.

Nemesi rangok

A Királyságban vélhetően sokféle nemesi rangot és címet birtokolnak az ország előkelői, azonban eddig mindössze kevés ilyenről szereztünk bizonyosságot.

• (királyi) herceg: nem is igazi nemesi rang, az uralkodó gyermekeit (jelenleg egyetlen birtokosa sincs) megillető cím.
• nemzetségfő: az egyes nemzetségeket vezető - általában a legidősebb, illetve a családi rangsorban legelőkelőbb helyen álló személyek titulusa. A királyi és hercegi cím után ők a Hollókői Királyság legfőbb tekintélyei, a legbefolyásosabb nemzetségek főinek még a királyválasztásban is van szavuk. 
• őrgróf: a Tomaj család örökletessé vált címe királyi tisztség, egy terület (elsősorban katonai szempontból) irányítójának jár ki.
• gróf: a cím egyetlen ismert birtokosa Zsófia grófnő, akit a nemzetség 2011-ben, Kisnánán látott vendégül.

Érdekesség

• Hollóposta – a Hollókői Királyság időszakosan megjelenő közlönye