 |
 |
A heraldika, más néven címertan a címerekkel foglalkozó tudomány. Nevét középkori művelőiről, a heroldokról kapta. Ezen tudományok nagy népszerűségnek örvendenek, már csak gyakorlati hasznuk miatt is, bár értő művelője kevés van a címertan tudományának. A nemzetség minden, már fegyvernökké lett tagja rendelkezik címerrel, mely egyértelműen azonosítja őt mindenkor. Címerét viselheti pajzsán, tabardján, felfestheti holmiijaira. A nemzetségben honos szokások szerint az apródok maguk alkotják meg címerüket, melyet a lovagok hagynak jóvá. Ennek a címernek legkésőbb fegyvernökké válásukra el kell készülnie. Az apródok általában a lovagok segítségével alkotják meg címerüket, melyet papírra vetnek, majd együtt tárolják őket. Az apródi címerek általában a holt heraldika szabályait mutatják, tehát sokszínű, gazdagon díszített címerek kerülnek ki kezeik közül. A fegyvernöki, lovagi címerek már bizonyos érettséget mutatnak, jellemzőik alapján egyértelműen az élő heraldika korának megfelelőek, általában három, legfeljebb négyszínűek, mesteralakot, és gyakran címerállatot tartalmaznak.
Szabályok[]
Alapvető szabályok[]
A címernek egyértelműen kell azonosítania viselőjét. Bárhogyan legyen megrajzolva, a címer elemeinek bármekkora legyen az egymáshoz viszonyított mérete, az ugyanazon címernek minősül. A címereket a pajzsot tartó szemszögéből írjuk le, tehát amit mi „baloldalinak” látunk, azt a leírásban „jobboldalinak” írunk le. Ugyanolyan címerállata lehet több vitéznek is, ám ekkor a címer többi elemének jelentősen el kell térnie egymástól.
A címerpajzs elemei[]
Mázak[]
A címereken csak tiszta színek szerepelhetnek, melyek közül megkülönböztetünk színeket, fémeket, és prémeket. A színek közé tartozik a vörös, kék, zöld és a fekete. Fémnek minősül a gyakran helytelenül „sárgának” és „fehérnek” nevezett arany és ezüst. Előbbieket összefoglaló néven mázaknak nevezzük. A prémek, melyeket a nemzetség nem használ, különféle állatok bőrét, bundáját mintázzák (például hermelin, evet, mál). Ezek általában kettő, ritkán több
Izabella fegyvernök címerén a zöld smaragd a kék, míg az ezüst rókafej, illetve félhold az arany mezőre van helyezve. A címer heraldikailag nem helytelen, mert nem vét a jó ízlés ellen.
fél
Hermelinprém
e mázból és alakzatból álló mintázatok. Fontos szabály, hogy színre színt, fémre fémet nem lehet helyezni (a prémek ilyen szempontból „semlegesek”, tehát mind színre, mind fémre helyezhetőek, és fém és szín is helyezhető rájuk), és egy címeren belül egy színnek csak egy árnyalatát lehet szerepeltetni. Megszegni egyedül az első törvényt lehet (miszerint színre színt, fémre fémet nem lehet helyezni), ha attól még a címer minden eleme jól látható lesz, illetve nem vét a jó ízlés ellen. (Például a kék és a zöld egymáson eléggé nehezen kivehetőek, de a vörös és a fekete nem.)
Mesteralakok, címerképek[]
Mesteralaknak nevezzük a címerpajzsok felosztásának különféle módozatait. A címeren megjelenő, létező vagy képzelt lényeket, tárgyakat megjelenítő ábrát címerképnek nevezzük. A mesteralakot és a címerképet együtt címerábrának hívjuk. Fontos, hogy nem szabad térhatást érzékeltetni, a címerelemek nem takarhatják egymást.
Címerképek megjelenési opciói
A címerkép lehet: növekvő, ha egyharmada; előtűnő, ha fele és előtörő, ha kétharmada látszik. A címerállatok általában jobbra (heraldikai jobb) néznek, csak az ettől eltérő irányultságot kell feltüntetni címerleírásnál. A címerállat lehet: ágaskodó, ülő, járó, lépő, ugró, illetve bármelyik esetben szembe- vagy visszanéző.
Nemzetségen belüli – tehát nem általános jellegű – szabály, hogy a nemzetség minden tagjának címerén szerepelnie kell a nemzetség közös jelképének, a smaragdnak.
