Acharn-kézirat ismert részlete
Agrippa-féle Thébai-ábécével lejegyzett kézirat az Acharn-kristály eredetéről és felhasználásáról. A kéziratot Vöröskút mellett lelték, s fordítottak le hollókői nyelvre. Szerzője ismeretlen. Egyes vélekedések szerint egy nagyobb történeti, vagy mágiaelméleti munka része lehet. Azonban a lejegyzés (szóközök, ékezetek és központozás nélkül, esetenként rövidítésekkel, valamint a titkosírás), arra enged következtetni, hogy a szerző titkolni akarta a szöveg tartalmát, valaki vagy valami elől. Jelenleg Vöröskút boszorkánya őrzi.
Hollókői nyelven a kézirat eddig ismert részlete így szól:
„Világunk számos figyelemreméltó kristállyal és kőzettel büszkélkedhet, de egy sincs oly különös mint az Acharn-kristály. Eme tárgyból mágikus erő árad szerte, s ez alapja lehet egy hatalmas erejű varázsnak. A kristály első megtalálója, s alkotója eme veszedelmes varázsnak, a neves Acharn mágus, kiről előbbi nevét is kapta. E híres mágus arra használta a kristály erejét, hogy újra életet leheljen halott feleségébe és örökké életben tartsa. Amikor ez sikerült, felesége nem úgy tért vissza, ahogyan eltávozott. A teste ugyan épen maradt, s gondolkodni is képes volt, de a lelke nem volt többé. Éhínség, szomjúság, s álmosság nem létezett számára. Felnyitotta szemeit, férjurára támadt és majdhogy meg is ölte, mivel annak még mágiájával sem sikerült nyugtatnia, ugyanis semmiféle varázs nem hatott az asszonyon, és más eszközökkel sem lehetett sebet ejteni rajta. Feleségét egyedül úgy ölhette volna meg ha elpusztítja a kristályt. Ám úgy vélte, nem tehet tönkre egy ily csodás dolgot. Acharn mágus így hát börtönt épített, s oda zárta el feltámasztott feleségét, a kristályt pedig elrejtette. Helyéről annyi tudható, hogy egy vár környékén található és egy különleges, négytörzsű fának odvába van rejtve.”
Kiegészítésül megjegyezzük, hogy a szóban forgó fa Buják vára alatt áll, ám üregéből a kristályt már eltávolították, mely vélhetően Worath, a Félszemű birtokába került.